Legelső cnc-gépem
|
A mechanika A komplett mechanikát a hobbycnc.hu oldalon rendeltem meg. Bútorlapokból áll, és
olyan A vasból hegesztett vázat én
készíttettettem a rezgőmérő elektronika megbízhtó működéséhez kellett, amiről majd később... |
|
|
|
Az elektronika A mechanika összeállítása után jött az
elektronikai része. Gyakorlatilag, ami a számítógépet összeköti a cnc-gép léptetőmotorjaival,
marómotorjával, végálláskapcsolókkal. Igen, jól látható! IDE-kábelekbe
vannak a tranzisztorok (irlz 24n fet-tranzisztor), ellenállások beleszúrkálva.
Lehet, hogy nevetségesnek tűnik, de gyorsan össze
lehet építeni az elektronikát, stabilan vannak rögzítve az elemek, és azt a kb 1A –t is bírja az IDE kábel. Gondosan be vannak állítva ellenállásokkal
az értékek, hogy így, optocsatoló nélkül se
folyhasson 10mA –nál nagyobb áram a
számítógép felé, ha esetleg valamelyik tranzisztor zárlatos lenne. |
|
A program… Természetesen a gép egyik cnc-vezérlő programmal sem kompatíbilis (sztem). : ) A megbízható dos
alatt futó qbasic –ben
írtam minden programot ami kellhet a munka során. A MASTERGY-BMPGRAV gravírozóprogram itt kezdődött
íródni. A számítógép egy 486dx,66Mhz,8Mb
ram,300 Mb scsi winyo, 2db io kártya (a lptk-nek), win95 van rajta, de csak a hálózat miatt,
mivel a különböző képszerkesztő
programok a komolyabbik gépen vannak.. A munka dos
alatt megy. |
|
|
Rezgésmérő elektronika
Erre a technikai bravúrra nagyon büszke
vagyok. Senki ne mondja, hogy egy bútorlapokból összerakott, úgymond
„tökéletlen” cnc-gép századmilliméter
pontossággal tud követni egy feltételezett tökéletesen sík anyagot. Ilyen
anyag nem is létezik sztem, még pl. az üveg sem az,
akár mennyire hihetetlen! Fa maráskor elégnek bizonyult a mikrokapcsolós átszkenelés, de üveggravírozásnál nem. Azon gondolkoztam,
hogy mivel is lehetne a gép számára érzékeltetni azt, hogy milyen távolságra
van az anyag a marófejtől. (hangsúlyozom,
századmilliméterek számítanak!) Léteznek eszközök erre a célra, de
feltételezem hogy nem olcsó egyik sem. Biztos sokan emlékeznek a Commodore 64
számítógépre. Ennek a kazettás egységét, azaz magnójának az elektronikáját használtam
fel. Nagyon egyszerű az egész! A lejátszófej
helyére egy mikrofont kötöttem, amit a megmunkálandó anyagra kell tenni. És
láss csodát, amint hozzáér a marófej az anyaghoz, abban a pillanatban
rezgésbe jön az anyag, és az elektronika egy impulzust ad le, ami a
számítógép számára egyértelmű jelzés, hogy hol az
anyag. A c64-es magnóelektronikáját nem volt nehéz összekötni a
számítógéppel, mert mind a kettő szabvány TTL
jelszinten dolgozik. Akármilyen hihetetlennek is hangzik, halálpontosan
dolgozik!!! Persze egy-két szabályt be kellett
tartani az anyag le fogatásakor, mielőtt nem csináltattam vasvázat a gépnek. Legyen alatta, pl. szőnyegdarab ,
ami elszigeteli az anyagot a marómotor által keltett rezgéstől,
ne legyen túl mereven rögzítve…. De ha ezekre az akusztikai tényezőkre gondosan odafigyeltem, nagy pontosságra volt képes a gép! Ezen technikai bravúr segítségével nemcsak sík felületre, hanem pl
üvegflakonra, vagy bármilyen ferde, egyenetlen, véletlenül sem sík anyagra
tudok gravírozni, és még csak különböző
kalkulációkat sem kell végezni előtte az anyag
felületét illetően. A piros dobozban a c64-es
magnóelektronikája látható. A mikrofon rá van erősítve
egy felespohárra, és ez az egész egy üveglapra van
ragasztva az akusztika, és a jobb illeszkedés miatt. |
|
Sajnos vakuval nem tudtam rendesen
lefényképezni a tükröket. Van olyan tükör is, aminek a kimarás utás lefestem fehét zománccal a
hátulját. És még egy kis "hab" a tortán,
hogy nem kell a "festékkapargatáshoz" különösebb marófej. Én egy
régi selejtes biciklikeréknek a küllőjét használom ! Nem kell nevetni, nem viccelek
! |
|
Természetesen a gép megépítése előtt sok szakirodalmat átolvastam a neten,
plussz voltak, akik segítettek, köszönet nekik,
és hála !!
Szirty
Veres László
Magi István